Talán nem is gondolnánk, hogy egy lakáson fennálló haszonélvezet milyen kellemetlen helyzetet tud teremteni a haszonélvező és a lakás tulajdonosa között teremteni. Amikor egyre inkább elmérgesedik a viszony, gyakran előfordul, hogy a haszonélvező egyszerűen lecseréli a lakás bejárati ajtajának zárát, amire válaszul a tulajdonos kilakoltatással vagy a haszonélvezet felmondásával fenyegetőzik. Felmerül a kérdés, hogy vajon ki az úr a házban? A haszonélvező vagy a tulajdonos?
A haszonélvezet bizonyos szemszögből nézve erősebb a tulajdonjognál, a lakást ugyanis birtokolhatja, használhatja, hasznosíthatja és hasznait is szedheti. Ezen jogainak a gyakorlásában a haszonélvezőt senki, még a tulajdonos sem akadályozhatja meg, és amennyiben a helyzet megkívánja, a haszonélvező a jogai biztosítása érdekében akár a lakás zárjait is lecseréltetheti a tulajdonos hozzájárulása nélkül, annak akarata ellenére is.
A másik oldalról nézve ez azt is jelenti, hogy a tulajdonos nem rakhatja ki a haszonélvezőt a lakásból, még akkor sem, ha megromlik közöttük a viszony. A haszonélvező oldalát erősíti továbbá, hogy a tulajdonos egyébként is csak annyiban gyakorolhatja a birtoklás, használat, hasznosítás és a hasznok szedésének a jogát, amennyiben a haszonélvező ezekkel a jogokkal nem kíván élni. Amennyiben pedig a haszonélvező nem él a jogaival, az még nem jelenti azt, hogy a lakáson fennálló haszonélvezeti jog megszűnne.
A haszonélvezeti jog nem ruházható át, azonban a birtoklás, a használat és hasznok szedésének a jogát a haszonélvező harmadik személynek átengedheti. Abban az esetben, amennyiben az átengedés ingyenesen történik, úgy azt a haszonélvező a tulajdonos jóváhagyása nélkül szabadon megteheti. Ettől azonban jóval gyakoribb az az eset, amikor ezen jogok átengedése ellenérték fejében történik, tehát amikor a haszonélvező gyakorlatilag bérbe adja a lakást. Ebben az esetben a haszonélvező előzetesen értesíteni köteles a tulajdonost, aki igényt tarthat azonos feltételek mellett a lakás használatára.
A tulajdonost némiképp védő törvényi előírások, hogy a haszonélvező nem adhatja el a haszonélvezeti jogot, és arról nem lehet végrendelkezni sem, továbbá a tartozásai miatt a haszonélvező csak a saját vagyonával felel (a haszonélvezettel terhelt lakással tehát nem).
Ezek után bizonyára sokakban merül fel az a kérdés, hogy a haszonélvezetet milyen módon lehet megszüntetni?
Nos, a tulajdonosoknak itt sincs könnyű dolguk, ugyanis pusztán a lakás eladásával a haszonélvezet nem szűnik meg automatikusan.
A haszonélvezet kizárólag a haszonélvező beleegyezésével szüntethető meg, amelyre leggyakrabban az ingatlan eladásakor szokott sor kerülni. Ebben az esetben a haszonélvező az adásvételi szerződésben mond le a haszonélvezeti jogáról, és azt, mint szerződő fél írja alá. Természetesen a haszonélvező abban az esetben is lemondhat a haszonélvezeti jogról, ha ezzel egyidejűleg nem kerül sor a lakás adásvételére. Fontos azonban, hogy a nyilatkozatát írásban, ügyvéd előtt szükséges megtennie, amit később a földhivatalba is be kell nyújtani a haszonélvezeti jog ingatlan-nyilvántartásból való törlése céljából.
Egyéb esetben a haszonélvezet csak a meghatározott idő lejártával, vagy holtig tartó haszonélvezeti jog esetében a jogosult halálával szűnik meg.
Abban az esetben, ha a haszonélvező a lakást nem rendeltetésének megfelelő módon használja vagy rongálja, a tulajdonos tiltakozhat, amennyiben azonban a tiltakozás nem vezet eredményre, megfelelő biztosítékot követelhet. Ha pedig a haszonélvező nem ad megfelelő biztosítékot, a tulajdonos kérheti a bíróságtól a haszonélvezeti jog gyakorlásának megfelelő biztosíték adásáig történő felfüggesztését.
